TIZENNÉGY ÉV – NEKED

[Verse 1]
TIZENNÉGY ÉV – NEKED

[Verse 2]
1. versszak
Egy iskolában kezdődött minden,
tizedikben még nem tudtuk talán,
hogy két fiatal szív egy nap majd
egy egész életet ír egymás oldalán.

[Verse 3]
Együtt ballagtunk, együtt álmodtunk,
a Bolyai őrzi még a lépteink nyomát,
az első pillantást, az első csókot,
és azt, hogy egymásban találtuk meg az otthont.

[Chorus]
Refrén
Tizennégy év, és még mindig te vagy,
akire ha nézek, megáll a világ.
Te vagy az otthon, a biztos ölelés,
a mindenem, a legszebb történet.
És ha újra kezdhetném az életem,
ugyanúgy hozzád vezetne minden út,
mert bármit hoz majd még elénk az élet,
én veled szeretnék megöregedni.

[Verse 4]
2. versszak
Három év egyetem, két év mesteri,
egymás kezét akkor sem engedtük el.
Közös álmok, közös reggelek,
és lassan közös lett mindenünk nekünk.

[Verse 5]
Kétezer-húsz őszén összeköltöztünk,
együtt lett igazán otthon a világ,
és azon az őszön megkérted a kezem,
én pedig tudtam: veled akarok élni tovább.

[Chorus]
Refrén
Tizennégy év, és még mindig te vagy,
akire ha nézek, megáll a világ.
Te vagy az otthon, a biztos ölelés,
a mindenem, a legszebb történet.
És ha újra kezdhetném az életem,
ugyanúgy hozzád vezetne minden út,
mert bármit hoz majd még elénk az élet,
én veled szeretnék megöregedni.

[Verse 6]
3. versszak
Kétezer-huszonegyben kimondtuk egymásnak,
hogy most már örökre egy úton járunk,
a két külön életből egy lett a miénk,
és azóta minden álmunk közös már.

[Verse 7]
Nem csak a férjem lettél azon a napon,
hanem a társam mindenben, igazán.
És ha nehéz volt néha, akkor is tudtam,
hogy melletted mindig hazatalálok majd.

[Verse 8]
4. versszak
Aztán egy kisfiú érkezett hozzánk,
és még nagyobb lett a mi kis világunk.
Nézem, ahogy apukaként öleled,
és még jobban szeretlek minden egyes nappal.

[Verse 9]
Most újabb kis csoda készül közénk,
novemberben négyen leszünk majd,
és mikor látom, milyen apa vagy,
a szívem újra és újra téged választ.

[Verse 10]
Híd
Ha egyszer majd ősz lesz a hajunk,
és lassabban telnek a napok,
én akkor is ugyanazt fogom érezni:
te vagy az, akit mindig választok.

[Verse 11]
Ha újra ott állnék az iskolában,
és még semmit sem tudnék a holnapról,
akkor is hozzád mennék,
mert a szívem már akkor hazatalált hozzád.

[Verse 12]
Utolsó refrén
**Tizennégy év, öt év házasság,
és előttünk még egy egész örökkévalóság.
Két gyermek, egy otthon, egy közös élet,
és én minden reggel újra téged választanálak.

[Verse 13]
Te vagy a társam, a férjem, az otthonom,
a kisfiam legjobb apukája,
és amikor megszületik a kislányunk,
négy szív dobban majd egy családért.

[Verse 14]
Tizennégy év, és még mindig te vagy,
a szerelmem, a társam, a mindenem.
És ha az élet újra elém állna,
én újra téged választanálak, szerelmem.**

[Verse 15]
Zárás – halk zongorával
Tizennégy éve kezdődött a történetünk,
de én nem szeretném, hogy valaha véget érjen.
Mert ami köztünk van, az az én örökkém.
Szeretlek. Ma, holnap, és minden után.