Friderika-Anya amíg itt vagy velünk.

Három fiú áll most előtted,
három szív, de ugyanaz a hála.
Talán sokszor nem mondtuk ki,
amit a lelkünk évek óta vár ma.
Te voltál, aki fogta a kezünk,
amikor még kicsik voltunk.
Te voltál, aki hitt bennünk,
amikor mi magunkban sem bíztunk.
Anya, nézz ránk… itt vagyunk,
a három fiad, akik szeretnek.
És most végre elmondjuk neked,
hogy mennyit jelentesz nekünk.
Mert Te vagy nekünk az otthon,
a szeretet, amit nem lehet elmondani.
Te vagy az ölelés, amiben
minden fájdalom el tud halkulni.
Három fiú szíve mondja most:
Köszönjük, Anya, hogy vagy nekünk!
Köszönjük minden egyes napodat,
minden könnyedet, minden mosolyodat.
És amíg itt vagy velünk,
nem akarjuk többé magunkban tartani:
Anya, nagyon szeretünk,
és büszkék vagyunk rá, hogy a fiaid lehetünk.
Hányszor mondtad: „Vigyázz magadra!”
Hányszor vártad, hogy hazaérjünk.
Neked talán csak egy egyszerű mondat volt,
nekünk az egész világot jelentette.
Minden tanácsod bennünk maradt,
minden ölelésed elkísér.
Amit tőled kaptunk gyermekkorunkban,
azt visszük magunkkal egész életünkön át.
És lehet, hogy felnőttünk, Anya,
de amikor melletted vagyunk,
valahol újra kisfiúk leszünk,
akik csak hozzád bújnának.
Mert Te vagy nekünk az otthon,
a szeretet, amit nem lehet elmondani.
Te vagy az ölelés, amiben
minden fájdalom el tud halkulni.
Három fiú szíve mondja most:
Köszönjük, Anya, hogy vagy nekünk!
Ne csak érezd, most halljad is:
te vagy az egyik legnagyobb kincsünk.
Nem akarunk várni egyetlen napot sem,
hogy elmondjuk, amit érzünk.
Most szeretnénk a szemedbe nézni,
és kimondani, amire büszkék vagyunk:
Te neveltél minket.
Te hittél bennünk.
Te szerettél minket.
És minden hibánk ellenére
mindig a fiaid maradhattunk.
Ezért ma nem kérünk semmit…
csak azt, hogy maradj még sokáig
ilyen szerető, csodálatos Anya,
akinek három fia
mindennél jobban örül.
Köszönjük hogy, vagy nekünk.
Fiaid: Sanyi, Lajcsi, Krisztián.